A földrajztudomány diagramokat rutinszerűen használja. Amikor a diákokat megismertetjük a diagramokkal a tanórákon, gyakran azt kérjük, hogy egyszerű adatokkal válaszoljanak a kérdésekre vagy jellemezzék a grafikont. Esetleg azt várjuk el tőlük, hogy egy adatsorból készítsenek vagy rajzoljanak egy grafikont. Ezek a feladatok fejlesztik a jártasságot a vonalas diagramok tulajdonságainak alapvető megértésében. Ámbár a diagramok használata ritkán motiválja a tanulókat . Ha a diagramokhoz a rajtuk szereplő eseményekhez vagy információhoz kötődő adatokat is kapnak a tanulók, elmondhatják az adatok és a grafikon közötti összefüggéseket. Sőt ha ezt követően el kell dönteniük, hogy a grafikonon melyik időpont a legalkalmasabb arra, hogy egyes események bekövetkezzenek, a diagramok „élővé” válnak. A vonalas grafikonok csak két változó (tényező) közötti kapcsolatot mutatnak ki, mint pl. az idő és a népességszám változása közötti összefüggést. Az élő grafikonok ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy más változók, mint pl. a népességvándorlás és a közegészségügy kapcsolatban van egy másik grafikonon bemutatott tényezővel. Így ezek jelentősen segítik a diákokat a diagramok konstruktív megértésében. Az élő grafikonok a diákokat gondolkoztatják és beszéltetik, valamint egymással, illetve a tanárral is vitára sarkallják őket. A grafikonok felbátorítják a diákokat arra, hogy kérdést tegyenek fel. Arra ösztönzik a diákokat, hogy teljesen új megvilágításban lássák a grafikonokat. |
