Földünk éghajlata az elmúlt közel 5 milliárd évben sosem volt szigorúan állandó. A hosszabb-rövidebb ideig tartó változások és ingadozások mindvégig módosították a földrajzi burok, vagy ahogy ma gyakrabban nevezzük, a környezet állapotát. Honlapunkon emiatt az éghajlat idő szerinti felosztásán (múlt, jelen = a máig tartó közelmúlt, jövő) túl, külön alpontba gyűjtjük az éghajlat hatásait és az ezekre adott, vagy adni szükséges társadalmi válaszokat.

A klimatológia tárgyának széles tudományközi beágyazottsága miatt, gyakori a vita magának a fogalomnak, ugyanígy a változásnak és az ingadozásnak az értelmezésén. Az ember okozta klímaváltozás kockázatának felismerése pedig még gyakoribb és élesebb polémiára vezetett a tapasztalt változások okait és jövőbeli folytatódását illetően Honlapunk nem kíván e kérdésekben egyetlen nézetet vagy tudományos eredményt szánt szándékkal a többiek elé helyezni. Ugyanakkor, a források megválogatásával, valamint az ezekben mutatkozó arányokon keresztül mégiscsak közvetítünk valamilyen tudományos paradigma-rendszert. De, hiszen éppen ez a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET egyik küldetése is: rendezni és elérhetővé tenni azt az ismeretanyagot, amit a hivatásos (nem pedig „hivatalos”) tudomány megállapított.

Feltűnhet a Tisztelt Olvasónak, hogy a Klimatológia mellett van külön Meteorológia címszó is. Természetesen ezt a felosztást sem kívánjuk új tudomány-rendszertani tézisként beállítani. Inkább praktikus oka van, annyira sok az ismeretanyag és internet hivatkozás található ugyanis mindkét témakörben, hogy ez önmagában indokolja a szétválasztást. Eszerint tehát az időjárással, azaz a légkör rövidebb távon, konkrét időbeli egymásutánisággal megvalósuló állapotváltásaival foglalkozó anyagokat és honlapokat a Meteorológia címszó alá rendezzük. A légköri állapotokat nem konkrét egymásutániságában kezelő, hanem statisztikus sokaságként szemlélő éghajlat kérdéseit pedig a Klimatológia címszónál rendszereztük ezen a honlapon.

• A földtörténeti múlt éghajlata

• Prekambrium és Paleozoikum (4,6 milliárd-230 millió év között)
   
• Archaikum (4,6 milliárd - 2,5 milliárd év között)
• Proterozoikum (2,5 milliárd – 545 millió év között)
• Kambriumtól a Devonig (545 millió – 360 millió év között)
• Karbon és Perm (360 millió – 230 millió év között)
   
• Mezozoikum és Harmadidőszak (230-2,4 millió év között)
   
• Triász (230 millió -195 millió év között)
• Jura (195 millió – 145 millió év között)
• Kréta (145millió – 65 millió év között)
• Harmadidőszak (65 millió – 2,4 millió év között)
   
• Pleisztocén (2,4 millió évtől 10 ezer évig)
   
• Alsó pleisztocén, a Günz végéig (2,4 millió – 820 ezer év között)
• Günz végétől a Mindel végéig (820 ezer – 320 ezer év között)
• Mindel végétől a Riss végéig (320 ezer – 120 ezer év között)
• Riss végétől a Würm végéig(120 ezer – 10 ezer év között)
   
• Holocén (10 ezer évtől napjainkig)
   
• A Holocén kezdetétől a klímaoptimumig (10 - 5 ezer évvel ezelőtt)
• A klímaoptimumtól a középkori optimumig (5 ezer évvel ezelőtt –  kr. u. 1 000-ig)
• A középkori optimumtól az antropocénig ( 1000 – 1750-ig)
• Antropocén (1750-től napjainkig)
   
• A jelen éghajlata
   
• Éghajlat, éghajlat-alakító tényezők
   
• Az éghajlat fogalma és térbeli léptékei
• A Napsugárzás térbeli és időbeli sajátosságai
• A tengerszint feletti magasság és felszín anyagi minősége
• A légkör és az óceán éghajlat-alakító szerepe
   
• A Föld éghajlata
   
• Az éghajlat övezetessége és ennek anomáliái
• A földi éghajlat osztályozásai
• Távoli kontinensek éghajlata
• Európa éghajlata
   
• Magyarország éghajlata - átlagok és szélsőségek
   
• Napsugárzás, sugárzási mérleg
• Hőmérsékleti jellemzők
• Csapadék- és nedvességi viszonyok
• Légnyomás- és szélviszonyok
   
• Topo- és mikroklímák
   
• Növényállományok mikroklímája
• A domborzat és a kitettség hatása
• Horizontálisan eltérő felszínek mezo- és mikroklímái
• Zárt terek mikroklímája
   
• A jövő éghajlata
   
• Az éghajlati kényszerek és a sugárzási mérleg változásai
   
• Légköri üvegház-gázok
• Légköri aeroszol részecskék
• További természetes és antropogén hatások
• A Föld-légkör rendszer sugárzási mérlege
   
• Az éghajlat megfigyelt változásai
   
• A légköri állapotjelzők változásai
• A szárazföldi hó- és jégtakaró változásai
• Az óceánok éghajlata és a tengerszint változásai
• Változások Magyarország éghajlatában
   
• Az éghajlati rendszer modellezése és megértése
   
• A globális klímamodellek felépítése
• A globális klímamodellek igazolása
• A megfigyelt változások magyarázata
• Regionális klímamodellek
   
• Globális és regionális előrejelzések (forgatókönyvek)
   
• Az éghajlati kényszerek alakulása
• A földi átlaghőmérséklet és a tengerszint alakulása
• A légkörzés és a meteorológiai elemek területi eloszlása
• A Magyarország éghajlatában várható változások
   
• Hatások és válaszadás
   
• A természet és társadalom igazodása az éghajlathoz
   
• Éghajlat hatása a földfelszín arculatára
• Az éghajlat hatása a növények és az állatok elterjedésére
• Épített környezetünk az Egyenlítőtől a sarkvidékekig
• A homo sapiens fiziológiai és szociális alkalmazkodási jegyei
   
• Az antropogén klímaváltozás hatásai és alkalmazkodási kihívásai
   
• A klímaváltozás hatása a vízkészletekre és vízigényekre
• A klímaváltozás hatása a növény- és állatvilágra
• A klímaváltozás hatása az energia-igényre és a közlekedésre
• A változások hatása a levegőminőségre és a városi hőszigetre
   
• A klímaváltozás mérséklésének feltételei és tennivalói
   
• A Föld népesség és az egy főre eső fogyasztás
• Az egységnyi fogyasztás energia-igénye
• Az egységnyi energiatermelés üveggáz kibocsátása
• A kibocsátás-mérséklés nemzetközi egyezményei
   
• Hatások és válaszadás Magyarországon
   
• A klímaváltozás hatásainak tudományos kutatása
• A tudatos alkalmazkodás hazai kezdeményei
• A kibocsátás-mérséklés alakulása
• A klímaváltozással kapcsolatos hazai jogszabályok