Földünk éghajlata az elmúlt közel 5 milliárd évben sosem volt szigorúan állandó. A hosszabb-rövidebb ideig tartó változások és ingadozások mindvégig módosították a földrajzi burok, vagy ahogy ma gyakrabban nevezzük, a környezet állapotát. Honlapunkon emiatt az éghajlat idő szerinti felosztásán (múlt, jelen = a máig tartó közelmúlt, jövő) túl, külön alpontba gyűjtjük az éghajlat hatásait és az ezekre adott, vagy adni szükséges társadalmi válaszokat.

A klimatológia tárgyának széles tudományközi beágyazottsága miatt, gyakori a vita magának a fogalomnak, ugyanígy a változásnak és az ingadozásnak az értelmezésén. Az ember okozta klímaváltozás kockázatának felismerése pedig még gyakoribb és élesebb polémiára vezetett a tapasztalt változások okait és jövőbeli folytatódását illetően Honlapunk nem kíván e kérdésekben egyetlen nézetet vagy tudományos eredményt szánt szándékkal a többiek elé helyezni. Ugyanakkor, a források megválogatásával, valamint az ezekben mutatkozó arányokon keresztül mégiscsak közvetítünk valamilyen tudományos paradigma-rendszert. De, hiszen éppen ez a FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET egyik küldetése is: rendezni és elérhetővé tenni azt az ismeretanyagot, amit a hivatásos (nem pedig „hivatalos”) tudomány megállapított.

Feltűnhet a Tisztelt Olvasónak, hogy a Klimatológia mellett van külön Meteorológia címszó is. Természetesen ezt a felosztást sem kívánjuk új tudomány-rendszertani tézisként beállítani. Inkább praktikus oka van, annyira sok az ismeretanyag és internet hivatkozás található ugyanis mindkét témakörben, hogy ez önmagában indokolja a szétválasztást. Eszerint tehát az időjárással, azaz a légkör rövidebb távon, konkrét időbeli egymásutánisággal megvalósuló állapotváltásaival foglalkozó anyagokat és honlapokat a Meteorológia címszó alá rendezzük. A légköri állapotokat nem konkrét egymásutániságában kezelő, hanem statisztikus sokaságként szemlélő éghajlat kérdéseit pedig a Klimatológia címszónál rendszereztük ezen a honlapon.

  • A földtörténeti múlt éghajlata
    • Prekambrium és Paleozoikum (4,6 milliárd-230 millió év között)
       
      • Archaikum (4,6 milliárd - 2,5 milliárd év között)
      • Proterozoikum (2,5 milliárd – 545 millió év között)
      • Kambriumtól a Devonig (545 millió – 360 millió év között)
      • Karbon és Perm (360 millió – 230 millió év között)
         
    • Mezozoikum és Harmadidőszak (230-2,4 millió év között)
       
      • Triász (230 millió -195 millió év között)
      • Jura (195 millió – 145 millió év között)
      • Kréta (145millió – 65 millió év között)
      • Harmadidőszak (65 millió – 2,4 millió év között)
         
    • Pleisztocén (2,4 millió évtől 10 ezer évig)
       
      • Alsó pleisztocén, a Günz végéig (2,4 millió – 820 ezer év között)
      • Günz végétől a Mindel végéig (820 ezer – 320 ezer év között)
      • Mindel végétől a Riss végéig (320 ezer – 120 ezer év között)
      • Riss végétől a Würm végéig(120 ezer – 10 ezer év között)
         
    • Holocén (10 ezer évtől napjainkig)
       
  • A jelen éghajlata
     
    • Éghajlat, éghajlat-alakító tényezők
       
      • Az éghajlat fogalma és térbeli léptékei
      • A Napsugárzás térbeli és időbeli sajátosságai
      • A tengerszint feletti magasság és felszín anyagi minősége
      • A légkör és az óceán éghajlat-alakító szerepe
         
    • A Föld éghajlata
       
      • Az éghajlat övezetessége és ennek anomáliái
      • A földi éghajlat osztályozásai
      • Távoli kontinensek éghajlata
      • Európa éghajlata
         
    • Magyarország éghajlata - átlagok és szélsőségek
       
      • Napsugárzás, sugárzási mérleg
      • Hőmérsékleti jellemzők
      • Csapadék- és nedvességi viszonyok
      • Légnyomás- és szélviszonyok
         
    • Topo- és mikroklímák
       
      • Növényállományok mikroklímája
      • A domborzat és a kitettség hatása
      • Horizontálisan eltérő felszínek mezo- és mikroklímái
      • Zárt terek mikroklímája
         
  • A jövő éghajlata
     
  • Hatások és válaszadás
     
    • A természet és társadalom igazodása az éghajlathoz
       
      • Éghajlat hatása a földfelszín arculatára
      • Az éghajlat hatása a növények és az állatok elterjedésére
      • Épített környezetünk az Egyenlítőtől a sarkvidékekig
      • A homo sapiens fiziológiai és szociális alkalmazkodási jegyei
         
    • Az antropogén klímaváltozás hatásai és alkalmazkodási kihívásai
       
      • A klímaváltozás hatása a vízkészletekre és vízigényekre
      • A klímaváltozás hatása a növény- és állatvilágra
      • A klímaváltozás hatása az energia-igényre és a közlekedésre
      • A változások hatása a levegőminőségre és a városi hőszigetre
         
    • A klímaváltozás mérséklésének feltételei és tennivalói
       
      • A Föld népesség és az egy főre eső fogyasztás
      • Az egységnyi fogyasztás energia-igénye
      • Az egységnyi energiatermelés üveggáz kibocsátása
      • A kibocsátás-mérséklés nemzetközi egyezményei
         
    • Hatások és válaszadás Magyarországon
       
      • A klímaváltozás hatásainak tudományos kutatása
      • A tudatos alkalmazkodás hazai kezdeményei
      • A kibocsátás-mérséklés alakulása
      • A klímaváltozással kapcsolatos hazai jogszabályok

Internet forrás (letöltve: 2009. március 30-án).

http://fp.arizona.edu/kkh/climate/images/Global.climate.map.med.jpg