„A meteorológia a légkör fizikája”, tanultuk és tanítottuk még pár évtizeddel ezelőtt is. Csakhogy kiderült, a levegő kémiai összetétele is változik, illetve ingadozik, s minderre magában a légkörben zajló és azon keresztül érvényesülő fizikai folyamatok is hatással vannak. Amikor tehát akár a légkör állapotjelzőit, akár a meteorológia feladatait említjük, akkor ezekbe a levegő kémiai összetételét éppúgy bele kell értenünk, mint a (termo-) dinamikai mennyiségeket. A meteorológia témakörét négyes szerkezetben rendszerezzük. Az első alpont a légkör legtöbbször pontszerű vagy kis területen (kis látószögben) megfigyelhető állapotjellemzőit és jelenségeit taglalja. A második a nagyobb kiterjedésű, az előbbieket magukban foglaló, illetve kialakulásukat többé-kevésbé meghatározó, légköri mozgásrendszereket tartalmazza. Mindkét jelenségkörre kiterjed a harmadik alpont, a meteorológia feladatai, vagyis a megfigyelés és az előrejelzés. (Az éghajlati statisztikák képzésének feladatait a Klimatológiához soroljuk.) Közhely, hogy a légkör egyszerre erőforrás, de kockázat is. Az előbbi vonatkozás szintén a Klimatológiánál jut szerephez, míg a kockázatokat itt a negyedik alfejezetben gyűjtjük csokorba. Feltűnhet a Tisztelt Olvasónak, hogy a Meteorológia mellett van külön Klimatológia címszó is. Természetesen ezt a felosztást nem kívánjuk új tudomány-rendszertani tézisként beállítani. Inkább praktikus oka van, annyira sok az ismeretanyag és internet hivatkozás található ugyanis mindkét témakörben, hogy ez önmagában indokolja a szétválasztást. Eszerint tehát az időjárással, azaz a légkör rövidebb távon, konkrét időbeli egymásutánisággal megvalósuló állapotváltásaival foglalkozó anyagokat és honlapokat a Meteorológia címszó alá rendeztük. A légköri állapotokat nem konkrét egymásutániságában kezelő, hanem statisztikus sokaságként szemlélő éghajlat kérdéseit pedig a Klimatológia címszónál rendszereztük ezen a honlapon.
Internet forrás (letöltve: 2009. március 30-án). |
