„Azokat a vizsgálati módszereket jelöljük a távérzékelés gyűjtőfogalmával, amelyekkel a közelünkben vagy tágabb környezetünkben található tárgyakról vagy jelenségekről úgy gyűjtünk adatokat, hogy az adatgyűjtő (általában szenzornak nevezett) berendezés nincs közvetlen kapcsolatban a vizsgált tárggyal vagy jelenséggel. A fényképezés tipikusan távérzékelési adatgyűjtés, a tárgytól vagy jelenségtől meghatározott távolságra lévő fényképezőgép az objektíven keresztül beeső fényt (elektromágneses sugárzást) egy fényérzékeny lemezre (filmre) vetíti, ahol meghatározott kémiai folyamatok következtében kép keletkezik [Manual, 1983].” (Térinformatikai fogalomtár) Ezeket a felvételeket erre a célra fejlesztett különleges mérőkamerákkal készítik, amelyeket repülőgépekre szerelnek fel. E felvételek lehetnek fekete-fehérek vagy színesek, sőt megfelelő kiértékelő műszerrel 3D hatást elérő képpárokat is használhatunk térképünk készítéséhez. (Jesús Reyes Nunez) A múlt század hatvanas évei óta alkalmazzák a műholdak által készített felvételeket a térképkészítésben. A műholdfelvételek nemcsak nagy területeket fednek, hanem digitális formátumuk miatt közvetlenül használhatók, elemezhetők a térinformatikai rendszerekben (Jesús Reyes Nunez)
|
